A kulturális örökség kisebb elemeinek védelme

———————————————————————————————————————————————————————–

Az 1. ábrán egy példát mutatunk be a kulturális örökség elvesztésére. A jobb oldali első sorban az épületet 2007-es állapotában láthatjuk. Tizenöt év elteltével csak az egyik sarokrész torzója maradt meg belőle – a jobb alsó sorban.

1.ábra: „Nebojsa” kúria Szlovákiában. Bal oldalról felülről: A kúria az 1899-es képeslapról, a kúria az 1945 előtti képeslapról, a kúria 2007-ben, a téglák eladását, a kúria elhagyását és szándékos lebontását leíró felirat, a kúria maradványai 2022-ben.

A kis műemlékekkel még rosszabb a helyzet. Elmondhatjuk, hogy a 3D modellek a gyakorlati felhasználás szempontjából valóban hasznosak a kulturális örökség védelmének eszközeként. Környezetünkben gyakran vagyunk tanúi annak, hogy kultúránk elemei, de különösen az elmúlt generációk elemei változnak, alkalmazkodnak. Például sok szobor, emléktábla stb. új külsőt, modernebb megjelenést kap, hogy megfeleljen a korunk gondolkodásának. Az épületek homlokzatai, díszítő elemei megváltoznak, a dizájnelemek kisimulnak, átalakulnak. És mivel méretük kicsi, könnyen eltávolíthatók, és gyorsan áldozatul eshetnek a fejlesztők vagy az újítók törekvéseinek, ami végleg tönkreteszi őket, és elveszítjük kulturális örökségünk egy részét. Elveszítjük szüleink és nagyszüleink életéből származó emlékeinket, és elveszítjük a kulturális és társadalmi élet egy részét.

2. ábra: Példa a kis műemlékekre

Ezért igyekszünk digitális formában megőrizni őket. Ebben nagy segítségünkre van a fotogrammetria, amelynek jelentős hasznát vesszük. Jelenleg az általánosan elérhető technikai eszközök már olyan szinten vannak, hogy nem csak szabadidős tevékenységekben teszik lehetővé a felhasználásukat, hanem jelentős mértékben helyettesíthetik a professzionális eszközöket is. A létrehozott 3D modelleknek nagy jelentősége van az oktatási szférában is, ahol a nagy előny nem a megformázott modell, hanem a valós tárgyból létrehozott modell.

Jelenleg a legelterjedtebb fotogrammetriai módszer a konvergens képalkotás, a képtengely általános tájolásával. Ez egy több képkockás módszer, amelynek analitikus feldolgozásához speciális fotogrammetriai szoftverre van szükség. A konvergens képalkotás legnagyobb előnye a sztereofotogrammetriával szemben az imént említett általános tengelyelrendezés a kamerafelvételeknél (bár mindig arra törekedve, hogy a képek között elegendő átfedés legyen, és a képeken szereplő objektum a lehető legnagyobb területet foglalja el), így ezzel a módszerrel bármilyen alakú objektumok mérhetők és méretezhetők.

———————————————————————————————————————————————————————–

Legalább néhány példát mutatunk be:

1.: Egy ékszer a korábbi rezsim idejéből

Az alábbi 3D-s modell a szocialista rendszer kulturális örökségét ábrázolja. A szobron lassan az idő vasfoga írja fel a kézjegyét. Mivel nem sok érdeklődés mutatkozik a javítás iránt, egy letűnőben lévő, letűnt korszak kivételesen szép elemét képviseli. Célunk az ilyen és ehhez hasonló kis műemlékek megőrzése.

3. ábra: A 3D modell létrehozásának lépései (balról fentről): kamerák és kép betöltése, kézi Tie points hozzáadása, modell hibákkal, hibák eltávolítása – pontok eltávolítása – pontfelhőből.

4. ábra: Végső 3D modell

2.: Emlékmű az 1965-ös legpusztítóbb dunai árvíznek

3.: A holokauszt áldozatainak emlékműve

———————————————————————————————————————————————————————–

Kutatócsoport:

Kutatócsoport, Selye János Egyetem